Azt mondtam keveset tudok a szerelemről.
Ez nem volt igaz.
Jó sokat tudok róla, mert láttam.
Hosszú évszázadokon át figyeltem, és csak ettől volt elviselhető, hogy a Földet néztem.
Az a sok háború, hazugság, kín, gyűlölet. El akartam fordulni, hogy ne is lássam többet.
De láttam, hogy mennyire tud szeretni az ember. Kutathatod a világűr legtávolabbi zugát is,
de nem lelsz ennél gyönyörűbbet. És igen, jól tudom, hogy a szerelem feltétlen, de azt is tudom, hogy lehet kiszámíthatatlan, váratlan, irányíthatatlan is, és elviselhetetlen, és könnyen összekeverhető a gyűlölettel, és azt akarom ezzel mondani,
hogy azt hiszem szeretlek.
Olyan mintha a szívem nem férne meg a mellkasomban, mintha már nem is az én részem lenne, hanem már a tiéd, és hogyha szeretnéd én nem kérnék cserébe semmit.
Nem kell ajándék vagy bizonyíték az érzéseidre, csak az, hogy tudjam, hogy szeretsz.
A szíved kell, az én szívemért...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése