2009. június 13.

ok-okozat


Mindenekelőtt le kell szögeznem,hogy nem vagyok orvosellenes.
Baráti körömben több orvos is van,akiknek tudását,
emberségét tisztelem , szeretem.

Beszéltem apám kezelő orvosával a kórházban,aki mindenről részletesen beszámolt.

Az ok,amiért kórházba került : Sincumar túladagolás.

Apám betartotta az utasításokat és annyit vett be,amennyi az előírt volt.

A túladagolás következményeként már annyira kevés vére volt,ami veszélyezteti az életben maradást.A gyógyszertől mértéktelenül felhígult vér folyt az orrából és véres a vizelete.

Most folyamatosan kapja a vért és az infúziót. Kb. egy hét még,mire be tudják állítani nála a véralvadást gátló gyógyszer mértékét.

Nos,az egyik ok,amiért nem hajlandó Győrbe költözni,hogy ragaszkodik az orvosához.

Ehhez! aki majdnem eltette lábalól,mert rosszul írta elő az adagolást.

És persze ennek a zsebét tömi kenyény pénzekkel,a mértéke 100 ezrekben mérhető.

Ez az orvos " nagyon alapos,rendes,körültekintő,és nagyon ragaszkodik hozzájuk".

Nanááá,ennyi pénzért lehet ragaszkodni.

A másik szemétsége,és erről sosem fogom tudni meggyőzni az apámat,hogy azt mondta neki,hogy nem szabad Győrbe költözniük a nevelőanyám állapota miatt.

Neki agydaganata van,időnlént azt sem tudja,hogy hívják,és emellett depressziós.

Én úgy gondolom,hogy egy depresszióst nem szabad bezárni egy sivár környezetbe,jobb,ha kellemesen változatos környezetben kap szeretetteljes gondoskodást,ami eltereli a figyelmét önmagáról.

Ezenkívül persze életveszélyes dolog egyedül hagyni,mert ha kimegy az utcára pl. nem biztos,hogy hazatalál.

És ez már megtörtént.

A kedves doktor bácsi havi 100 ezerért adja a jóóó tanácsait , és azon fáradozik,nehogy elveszítse az aranytojást tojó tyúkját. Az apám meg ész nélkül fizet,mert ez egy "professzor".

Most feljelenthető azért a hibáért, amibe az apám majdnem belehalt.

Hát a fene egye meg a professzor urat!

Az ilyenek járatják le végtelenségig az egész orvos társadalmat.

Miattuk alakul ki a bizalmatlanság a becsületes jó szakemberek és Emberek ellen is.

És az apám ennek fizet,minden szavát elhiszi.

Most szembesülhet vele,hogy kétszer megműtötte olyannal,amit nem is kellett volna,alkalmanként 300 ezerért. (ezt most a kórházi kezelőorvostól tudtam meg,hogy azok a műtétek nem hogy feleslegesek voltak,veszélyesek és hátrányosak is voltak az idős szervezetre)

Pénzért mindent???!

...igen...gátlástalanul...

És akkor most nagyon gyorsan visszakanyarodok a karmához,

és rábízom az igazságtételt.

Lesznek még a professzorúrnak nehéz percei.



Nincsenek megjegyzések: