tenyerén hord

Nem szeretem mérlegelni az év végén a történéseket.

Megteszem azt minden este.

Ha visszanézek,mindig több a nehézség,mint az öröm.

Sokat kell küzdeni a sikerekért és a boldogságért.

Volt itt is minden,kaptam vegyesen.

Mégis...úgy érzem, a tenyerén hord a sors.

Igyekszem,nagyon igyekszem,hogy pozitív gondolatok alapján éljen ezt a nekem szánt sorsot. Szeretnék megfelelni a saját mércémnek mindenben,és ez sokszor nehéz.

Jövő évre azt kívánom mindenkinek,hogy könnyebb legyen,eredményes legyen.

Többet mosolyogjunk,és tudjunk feltételek nélkül szeretni!

régmúlt idő

✨✨✨✨✨✨✨ Levonva a múlt tanúságait a jövőre nézve: Nem tárgyalok bántalmazókkal. Nem tárgyalok, nem vitatkozom, és nem egyezkedem olyan emberekkel, akikben nincs empátia, fejlődésre való hajlam, önreflexió és szeretet. Nem tűröm a felszólító módot. Lehet kérést intézni hozzám, vágyat, óhajt, kérdést, kijelentést, véleményt, de felszólítást nem. A gyermekemen kívül, Én vagyok magamnak a világon a legfontosabb. Nem te, nem ők, nem ti. Hanem én. Az én egészségem, az én boldogságom, az én jóllétem, és az én biztonságom. Kitől várjam el ezek megteremtését, ha nem magamtól? Nem tűröm az agresszió semmilyen formáját. Ahogy öregszem, egyre inkább ki vagyok erre hegyezve, és egyre inkább taszít. Meglrtő békét keresek, nem háborút. Nem akarom megoldani mások problémáit. Szívesen elmesélem, én hogyan oldottam meg dolgokat, de eszem ágában sincs mások kezébe adni egy konyhakész táblázatot vagy iránytűt, mert nincs is. Legyen körülöttem kevés ember, de azok legyenek minőségiek. Sohasem kedveltem a felszínes kapcsolatokat, nem is vagyok jó bennük. Legyen az életemben néhány ember, de azok legyenek számomra egyenrangú partnerek, tiszták, és játszmamentesek. Nem megyek oda, ahol nekem nem jó. Ha nem érzem jól magam valahol, felállok és eljövök. Ha nem érzem magam jól valakivel, felállok, és otthagyom. Ha nem érzi velem jól valaki magát, felállhat és elmehet. Következmények nélkül. Nem érdekel mások véleménye és tanácsa. Nem szeretnék megfelelni sem idegeneknek, sem ismerősöknek. Saját magamnak szeretnék megfelelni, én vagyok a mérce. Mások elvárásait kielégíteni örök nyomorúság. Nem vállalok többet, mint amennyit elbírok. Nem vagyok mártír. Vágyok, nem akarok. Az akarás az egoból ered. A vágy mélyről jön, a lélekből. Vágyni tanulni kell, akarni mindenki tud. Vállalom a felelősséget. Azért, amit kimondok, azért, amit cselekszem, és azért, amit érzek. Lehet hibázni, bocsánatot kérni, esélyt adni, és esélyt kapni. Tagadni, elhazudni, meg nem történtté tenni sosem lehet. És érezni is élehet, és az érzelmek változását megfigyelni is lehet. Mindenért, ami nem bánt másokat, és amivel nem bántom magamat. Mert így döntöttem.

a kút

A kút, amit találtunk, nem hasonlított a szaharai kutakhoz. A szaharai kutak egyszerűen homokba ásott lyukak. Ez meg olyan volt, mint egy falusi kút.

Holott falunak nyoma sem volt, úgyhogy azt hittem, káprázik a szemem.

- Nem furcsa? - mondta a kis herceg. - Minden készen van: csiga, vödör, kötél...

Nevetett, megfogta a kötelet, megmozgatta a csigát. A csiga nyikorgott, mint egy öreg szélkakas, ha hosszú szünet után fölébred a szél.

- Hallod? - mondta a kis herceg. - Fölébresztjük a kutat, ő meg énekel...

Nem akartam, hogy megerőltesse magát.

- Hagyd, majd én - mondtam. - Neked ez túl nehéz.

Lassan fölvontam a vödröt a káváig. Ráállítottam a kávára, jó szilárdan. Fülemben még tartott a csiga éneke; a vödörben még remegett a víz, és benne, láttam, ott remegett a nap.

- Éppen erre a vízre szomjazom - mondta a kis herceg. - Adj innom...

Egyszerre megértettem, hogy mit keresett!

Ajkához emelte a vödröt. Hunyt szemmel ivott. Olyan volt ez, mint egy ünnep. Ez a víz más volt, több volt puszta italnál. A csillagok alatti vándorlásból született, a csiga énekéből, a karom megfeszített erejéből. Olyan jólesett a szívnek, mint egy ajándék. Mikor gyerek voltam, így aranyozta be a karácsonyi ajándékot a karácsonyfa fénye, az éjféli mise zenéje meg a mosolyok varázsa.

- Nálatok - mondta a kis herceg - az emberek egyetlen kertben ötezer rózsát nevelnek. Mégse találják meg, amit keresnek.

- Nem találják meg - mondtam.

- Pedig egyetlen rózsában vagy egy korty vízben megtalálhatnák...

karácsony

A karácsonyi csoda a szívedben lakik.

Minden szívből szóló karácsonyi énekben,

a kandalló ropogásában és melegében,

az ünnepi ebéd közben, a beszélgetésben és nevetésben,

minden képeslapban, amit egy barát vagy a család küldött,

minden, amit ebből meghallunk,

és ami elgondolkodtat bennünket,

az maga a szeretet.

karácsony

Az ünnep csak úgy szép, ha képes vagyok szeretni még,
mert nincs karácsony, ha magam bezárom, és nem teszem ki eléd.

szeretném

Szeretném, ha szemem tükrében fedeznéd fel a világot, s észrevennéd az igazán fontos dolgokat.
Szeretném, ha tudnád, hogy a sivatagban is nyílik virág, s hogy a hóesésben is van melegség, mert így él a világ.
Szeretném, ha velem együtt kiáltanád, hogy suttogva is értem szavad, mert így nincs az a szív, mely megszakad.
Szeretném, ha látnád, hogy a vak ember is láthat csodás dolgokat, s kinek néma az élet, az is várja a hangokat.
Szeretném, ha együtt éreznénk azokat a dolgokat, melyeket a sok ember a jelentéktelen dolgok miatt egyre csak halogat.
És végül szeretném, ha már ráncok borítják arcunkat, azt lássam, életünk nem is lehetett volna ennél boldogabb!

André

otthon voltam

 

Tegnap otthon voltam.

Jó volt látni a helyet,ahol születtem,ahol éltem.

Bennem él,minden zegzugát a szívem mélyén őrzöm.

Éppen Karácsonyt ünnepelt a téren a lakóközösség.

Éppúgy,mint régen,gyerekkoromban.

Csak a fenyő már jóval nagyobb,de még ma is éppen azt a fenyőt díszítik.

A képen néhányan azok közül,akikkel együtt nőttem fel.

Ez volt az öröm,ami ért.

Minden más amolyan öregbítő pillanat volt.

Azt hiszem,apámnak már csak pár napja van hátra.

Már nincs magánál, nincs egyetlen tiszta perce sem.

Nem tudom,mikor következik be,de számára már megváltás lesz.

Szerettem volna,ha segíthetek abban,hogy méltósággal fogadja,de ez már lehetetlen.Görcsösen ragaszkodik mindenhez,ami az anyagi világhoz köti.

Ezért szenved.

Imádkozni nem akar,sehogyan sem tudtam rávenni.

Azt mondta,nincs isten,mert ha lenne,nem szenvedne ennyit.

Én meg úgy gondolom,a halált is ki kell érdemelni.

Át kellene gondolnia az életét. Lezárni a múltat,mindazt ,amivel fájdalmat okozott ,és megbocsátást kérni. Ha ez nem megy ,nem jön a lelkéből,akkor legalább az ima erejével.

Reménytelen.

Nehéz órák,napok jönnek.

"Az ember nem mondhatja, hogy sötétségben él,

míg elvesztett szerettei világítanak a csukott szem mögött.

Csak a szeretet, a halál egyetlen ellenszere képes megállítani az Időt,

s átmenteni az elveszítettet egy érinthetetlen és rejtett örökkévalóságba."

(Szuromi Pál:Jelek egy arcon )

 

 

 

haiku

fiore donato

le anime sono in festa

dolce convivio

Cosě l’amore.

E' la parola d’amore piů semplice
ma dal significato piů profondo
perché vuol dire vicendevolmente
in compagnia congiuntamente
Vicendevolmente,
come radici di uno stesso albero
che in basso cercano l’acqua da
scambiarsi per nutrirsi crescere
e fortificarsi.
In compagnia,
come ceppi minori cresciuti attorno
allo stesso tronco per stringerlo
in un abbraccio avvolgerlo
proteggerlo e farne parte.
Congiuntamente,
come rami mossi da uno stesso vento
che in alto cercano l’aria per respirare e
pur esposti ai capricci del tempo restano
saldi ed ancorati alla stessa anima
cosě una piantina verde puň diventare
un albero imponente e forte che vive per secoli.

Cosě l’amore.

Per evolvere crescere e fortificarsi
deve essere alimentato e sostenuto
da entrambi....

Sempre insieme.

ünnepváró

Vivaldi - Nisi Dominus / Stabat Mater

mire vágyom?

Kérdeztétek,mit szeretnék karácsonyra.

Személyes vágyaim nincsenek.

Inkább csak olyasmit,ami mindenkinek jó...nekem is.

Békét a világ minden pontján,mosolyt minden kisgyerek arcára...

Megnyugvást a felnőtteknek...létbiztonságot...

szeretetet...

ennyi...

a hit nevében

hiszem,hogy az összefogásban van erő...
hiszem,hogy ha megértjük,nem vagyunk egyedül,
legyőzhető a gonosz...

giccsparádé...vagy szépségek...

Mikor mi tetszik, mikor mi melegíti fel a lelkünket...ez változó.

Giccsparádé,vagy szépségek gyűjteménye?

Nekem tetsző gyönyörű emlékek.

áldások

Egészen érdekes dolgokat produkál az élet.
Néha mindent megold magától.
Váratlanul feltűnnek emberek körülöttünk,akik mosolyt és örömet hoznak megszokott napjainkba.
Azt gondolom,ezek áldások.
Köszönettel tartozunk értük.

fehér elefánt

Szeretem ezt a webkamerát.

Sokszor órákig is nézem az állatok békés nyugalmát.

Ez itt egy különleges felvétel,mert a kis fehér elefánt babyt annyira őrzi az anyja,

hogy csak ritkán és rövid ideig látható.

Itt most jól megfigyelhettem.