A félelem a sátán hálója, mindenhol jelen van, és szorongat.
A szó szoros értelmében. A legősibb ellenségünk.
Biztosan Te is érezted a hasadban vagy a mellkasodban.
Mindenkinek megvan a maga tigrise.
mMostanában újra jelentkezik.
Érdekes módon pont akkor, amikor úgy érzem, hogy megérkeztem a saját Álomvilágom kapujába. Tulajdonképpen nem érdekes, inkább természetes az, hogy rögtön megjelenik a félelem, mihelyt lépnél egy nagyot.
Semmi újat nem mondok azzal, hogy köztünk és álmaink között egyetlen gát van: saját magunk, elsősorban a félelmeink. Önmagunkat kell legyőznünk...a tigrist...
Érdemes vele szembe nézni, akkor többnyire eltűnik. Többnyire, mert a bátorság nem egyenlő a félelemnélküliséggel.
Megtanultam: a félelem ellentéte a szeretet.
Jobban kellene szeretnem. Elsősorban saját magam!
Meggyőződésem, hogy emberek azért nem élik azt az életet, amire vágynak,
mert el sem hiszik, hogy érdemesek rá.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése