🌿🌸🌿🌸🌿🌸🌿
A holnapnak...Olyan valótlan ez,
ahogy a pipitér illatát
küldöm neked.
A tüdőmben hordom.
Február valótlanságából
csomagoltam be
egypár dobbanásba,
hogy elvigye hozzád,
a Csendbe.
Milyen valótlan ez.
Ez a lehunyt minden.
Mintha rejthetne,
örökre.
Valahogy az,
Ahogyan élünk.
Mi ketten.
Te bennem, vagy...
én, ...benned.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése