Az év utolsó hónapja hatalmas erővel ajándékoz meg minket.
Ezt az erőt azonban csak akkor tudjuk magunkba fogadni, ha előtte elengedünk minden gátat, blokkot és akadályt magunkból, ami betölti az új energia helyét. Vissza kell adnunk területeinket újra a Fénynek, hogy bennünk ragyogva mutasson utat életünkben.
Advent hetei már november végén elkezdődtek.
Ez az időszak most a várakozás és a belső összegzés energiáiról szól.
Olyan próbák elé állítanak minket, ahol számot adhatunk igazságról, mértékről, bátorságról és bölcsességről.
Végre meg kell látnunk, hogy nem szánalmas teremtmények,
hanem Emberek vagyunk!
A kollektív tudatban élő negatív minták csak akkor tudnak minket befolyásolni
ha mi megengedjük.
Ha gondolatkontrollt alkalmazunk, akkor mi dönthetjük el,
melyik gondolatnak és energiának adunk teret és erőt.
Ehhez azonban tudatosan figyelnünk kell önmagunkat!
Minden pillanatban meg kell kérdeznünk:
Mi zajlik most bennem?
Amit gondolok, érzek az most jó nekem?
Miért gondolom most pont ezt?
Honnan táplálkoznak ezek a gondolatok?
Tapasztalatból, vagy hiedelmekből?
Ha megtanuljuk gondolatainkat koncentráltan irányítani,
átvesszük a „parancsnokságot” életünk felett,
és tudatos létezőként élhetünk meg minden pillanatot.
Igen, tudom ez egyáltalán nem egyszerű,
de a járás sem tűnt annak kisgyermek korunkban, mikor folyamatosan bukdácsoltunk.
És tessék, most itt vagyunk és járunk, sőt futunk is.
Gondolataink teremtő erővel áradnak szét saját világunkban.
Képeket írnak az auratérbe és a csakrákba, melyek visszasugárzódnak emberi érzés-, és gondolatvilágunkba.
Ezzel egyfajta késztetést indítanak el bennünk.
Lelki vágyaink is hasonlóképpen motiválnak minket,
azzal a különbséggel, hogy azok
a tiszta lélek-szeretet-frekvencián íródnak belénk.
Így meg kell tanulnunk megkülönböztetni őket.
Emberi vágyaink nem tartósak, folyamatosan változnak a szerint, hogy éppen milyen élethelyzetben vagyunk.
Ezeket a vágyakat a megszerzés, a birtoklás kényszere és ego-s irányítása írja belénk.
A szerzés öröme csak addig jelent megelégültséget, míg be nem teljesedik, akkor vágyaink új forrás után kutatnak, és másokkal összehasonlítva magukat jelölik ki az új célt.
Tiszta lelki vágyaink tartósak, változatlanok, és egyfajta belső megelégedettséggel, szívbéli örömmel töltenek be.
Mikor elérjük őket, lelkünk ujjongását érezzük, ami emberi érzésekben nem igazán kifejezhető, mert a megélés boldogsága van benne. Itt nem a megszerzés, hanem a megélés tölt el örömmel.
Az egész hónapban egy beavatási szertartáson megyünk végig,
mind energetikailag, mint tudatilag.
A hangolások okozhatnak "megmagyarázhatatlan" testi tüneteket, ok nélküli érzeteket.
Csakhogy ebben a hónapban annyi energia és belső tanítás ér minket, mint az eddigi év folyamán.
Mintha végig játszanánk újra rövidítve az egészet, csak gyorsabban és erőteljesebben.
Elénk állítják a választásaink, döntéseink erőit, szembesítenek érzelmi tartalmainkkal és azok teremtő erejével.
Megmutatják a belső harmónia útját, és az igazság erejét bennünk.
Újra számot kell adnunk a bennünk létező hűségről, bölcsességről és meg kell mutatnunk az elfogadás erőit.
Gyakorolnunk kell a megbocsátást, és a Lét örömében
felszabadulva újjá kell születnünk
Önmagunk által.
