Múlnak az évek,repül az idő.
Akarva,akaratlanul ilyenkor az ember visszatekint ,
és ettől vagy megnyugszik a lelke,vagy nem tud aludni .
Közel sem vagyok tökéletes.
Hibáztam és hibázom.
Adtam már sok mosolyt és könnyet is.
Csalódtam és okoztam csalódást.
Hittem annak, akinek nem kellett volna ,
és elfordultam attól, akiben hinnem kellett volna .
Szerettem és gyűlöltem néha meggondolatlanul, alaptalanul.
Vártam mikor már nem kellett volna, és kapkodtam, mikor még várnom kellett volna.
Voltam már túl türelmes, de ijesztően türelmetlen is,
néha önző, vagy túl megalkuvó…
de emberből vagyok...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése