Volt egy blogom.
Ma 17 éve annak,hogy az első bejegyzést megtettem benne.
Ametiszt, a kő ragyogása...
Elhittem,hogy ez egy elektronikus napló és így használtam,naplóként,életem naplójaként .
Arra gondoltam,milyen érdekes lesz majd a gyerekeimnek,unokáimnak egyszer beleolvasni és igazán megismerni a nagymamát.
Azt nem feltételeztem,hogy elég egy mozdulat hozzá,és vége....
Megszűnt a szerver és eltűntek a blogok.
Az anyag egy részét sikerült átmentenem egy másik szerverre,
de ez így már nem ugyanaz.
Ezen a blogon tanultam meg a HTML programozást ,szép volt a sok szerkesztett fotóval,a mindig aktuális háttérrel.
Most csendben pihen,nincs háttér,nincs benne semmi szépség,az írásaim nagy része megmenekült.
Néha beleolvasok és megdöbbenek,miket írtam és azon is,hogy azok a tartalmak még ma is helytállóak,időszerűek.
Változnak az idők,változnak a körülmények,változnak a blogok,
egy valami nem változik.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése