Természetben

Ha az ember lánya a Természetben él, a Természettel él, és vágyja, és hagyja, előbb-utóbb olyan nagyon kiélesednek az érzékei, rálát olyasmire is, ami mellett sokan elmennek. A szél, a levegő változó illata, hőmérséklete egy adott helyen belül is, a fák és bokrok rezdülése, hajlása, növekedése, az állatok, a láthatók és a láthatatlanok is megnyilvánulnak, jelentéssel bírnak.

És ha már mindez megvan, és összeállnak a dolgok, és megérti az a bizonyos ember lánya, hogy mi miért történt úgy, ahogy, és történik úgy, ahogy, és mi vezetett odáig, ahol most van. Mennyi minden áldás, amit gyakran átoknak hitt, áldássá válik, és olyan energiák veszik körül, amelyek erejével hirtelen nem is tud mit kezdeni, a teste kicsit összekuszálódik, a testi érzetek, amelyektől más lehet megijedne, de ő, az Ember Lánya, tudja, hogy mindez a VÁLTOZÁST hozza magával, és akkor meggymagozás közben kinéz a konyhaablakon... és tudja, hogy nincs az a földi dolog, történés, ember, bármi, ami hihetőbbé tenné, hogy rendben van az ő Világa úgy, ahogy van... nagyon-nagyon rendben.... Köszönöm. ❤