csend

Ha válaszút elé érkezem, ha nem tudom, merre tovább, a csendet választom. A legjobb döntéseimet akkor hozom, ha a megérzéseimre hallgatok. A valódi csendben, bátran nézek szembe a félelmeimmel és önkorlátozó hiedelmeimmel. Figyelem az érzéseimet és önmagamat saját lélekteli mélységeim felé kalauzolom. A csendben mélységes erő lakozik. Vannak élethelyzetek, amikor egyszerűen nincs helye szavaknak. Megrendítő helyzetben, a legjobb, amit tehetek, hogy csendben együtt vagyok azzal, akin segíteni szeretnék, akivel együttérzek. A mély csend figyelemre, megértésre szólít. Ebben a csend adta empátiás térben az értő figyelem, a szemkontaktus, és a csend tökéletesen elegendő. A csönd megőrzi a szeretetet a szívben… Egyedivé válok, szabadon kalandoznak a gondolataim, kreativitásom szárnyakat kap, érzelmi pluszt adhatok a mindennapoknak.