Olyan időben vagyunk

 

Amikor még nem volt internet, tévé, se rádió, a háború mégis kitört, oda is elért, ahol a tanyán a parasztasszony és lánya nem hallott semmit a közelgő orkokról, vidámank kapálgattak a ker'be, oszt eccercsak ott teremtek, és történt, ami történt. Nem tudom van-e olyan család Magyarországon, akinek a felmenői között nem történt ilyesmi. Pedig nem gondolkodtak rajta kicsit sem, hisz nem is tudtak róla mi közeleg.

És az is igaz, hogy akik felkészültebbek voltak, foglalkoztak az üggyel, és tettek azért, hogy megmeneküljenek a horda elől, megmenekültek.

Egyszerűen azt kéne megérteni már mindenkinek, hogy a világ nem fekete és fehér.

Hogy miben hiszel, az önmagában kevés!

Nem csak akkor borít be a szar, ha tudod, hogy egyre feljebb és feljebb kúszik, hanem akkor is, ha csak felfelé nézel az égre, a madarak röptére, meg az angyalkákra. Ha jön, az tőled teljesen függetlenül is el fog lepni.

Nem lenne ésszerűbb tudatosnak lenni a dolgokra, ÉS MEGTENNI A MEGFELELŐ LÉPÉSEKET, HOGY MEGELŐZZÜK A BAJT?

Ehhez HOZZÁTARTOZIK az ima, és a pozitív gondolkodás IS, de az NEM ELÉG!

Tényleg azért írok nagybetűvel, és felkiáltójellel, hogy NYOMATÉKOSÍTSAK.

Olyan időben vagyunk, amikor ÓRIÁSI hibát követ el az, aki nem figyel a külvilágból IS érkező JELEKRE. Minden adott, hogy levonjuk saját megfelelő következtetéseinket, és persze szép meg jó dolog a HIT, de inkább abban kéne hinnünk, hogy KÉPESEK VAGYUNK MEGFELELŐEN REAGÁLNI A KÜLVILÁGBÓL JÖVŐ SZITUÁCIÓKRA.

A minap arról beszéltem, hogy 50 év múlva nem lesz erdő, és vadállatok, kioktatást kaptam, hogy ÉN vigyázzak, mit mondok. Egyáltalán nem megyek bele már vitába spirituális emberekkel, inkább hallgatok. Annál is inkább, mert én nem tudok asszertíven kommunikálni szóban. Ez van, ilyen vagyok, és nem is akarom magamra erőltetni, hogy nem leszek irtó dühös, vagy szomorú, és felháborodott, a végtelenül ártalmas spiri dogmákkal szemben.

Tehát HIT, Ima, mindig megtalálni a rosszban is a jót üdvös. Sőt ez IS ad erőt. De attól, hogy nem akarunk tudomást venni a pusztításról, ami zajlik körülöttünk, és a fejünk felett, de akár a saját családunkban is!!! attól az még létezik.

Komolyan, nagyon szeretném, ha egyre többen értenék meg, hogy a tettek, és gondolat kéz a kézben kell, hogy járjon. Hit, gondolatok, tettek, figyelmesség, tudatosság. És nem átkenni az égiekre a felelősséget, hogy aszongya majd ők megvédenek. Van,hogy igen, van, hogy nem.

Különben... gondoljatok arra, hányszor tereltek be embereket röhögve a templomokba az orkok, a megszállók, a csürhe, a lélekkel nem rendelkező mások, és gyújtották rá az imádkozó emberekre azt.