Az ember, aki átlép az idő végtelen lépcsőzetének egyik fokán, egy pillanatra visszanéz. s azért ember, hogy múlhatatlan kíváncsisággal keresse a nagy időben a kis időt, ami az övé volt személyesen. Mert az élet nem csak nagyban teljes, hanem kicsiben is, s egy emberi könnycsepp pontosan olyan arányban vegyíti a sót és a vizet, mint az óceán....
Az új év emberi története sem lesz más, mint volt a múltban: reménykedő és következetlen. S talán ez az egyetlen elviselhető benne.
Márai Sándor
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése