Pihenésképpen archív anyagokat válogatok, kell valami miatt, de ez most nem is téma, és pont ma állapítottam meg magamban, hogy oké minden, meg az a természetes, bár voltaképpen a csipás szem is természetes, mégse' járunk úgy, na mindegy, szóval most már, hogy át is alakítottam a a ruhatáram színeit, kihúzom ezzel egy darabig... 

meg jó, jó az ősz haj, meg divatos, meg jajdemenő, meg minden, meg sármos is, hú de utálom ezt a szót, mellesleg, ennél jobban csak a fiatalos szót utálom, de persze ez is tökmindegy, azonban nézzünk mélyen egymés szemébe és valljuk be: az ősz haj öregít, nyilvánvalóvá és egyértelművé tesz, lévén mégiscsak az öregség szimbóluma: fehér hajú nagyanyó, ősz szakállú nagyapó... satöbbi. 

Nincs azzal se baj, persze, hogy nincs, amíg fiatal vagy, és tojsz az idő múlására, sőt, várod, hogy megint nyár legyen... aztán utána már van vele bajod -amin amúgy a nem ősz haj se segít, de ezt mindenki tagadja, meg butuskaságokat beszél, ámítja magát, önhipnózist hajt végre, mert azt hiszi annak megmásító ereje van, csakhogy nincs.

Na mindegy, ez van, persze ettől még hinni lehet bármit, legalábbis a pillanatig, amíg az ember a tükörig nem ér.

Náray Tamás