Egy 10 évvel korábbi naplóbejegyzésem:
"Belegondoltatok már, hogy minden pici, valaha megálmodott gondolatunk folyamatosan körülöttünk lebeg?!
Mint tollak a szárnyakon sokasodnak, és mikor elég nagy lendületet tudnak venni felemelnek minket, és elrepítenek ismeretlen tájakra. Ha van hozzá erőnk, ha eléggé akarjuk, ha igazán el tudjuk képzelni hogy megvalósulnak, ez a lendület életet ad nekik.
Minden évben, ezen a napon az emberek egy kicsit elgondolkodnak rajta, ki vagy kik azok, akik szelet terelnek a szárnyaik alá.
A szerelmük, vagy egy nagyon fontos barát, aki nap mint nap segíti, támogatja álmai megvalósításában, esetleg szárnyt-szárny vetve vele együtt repül.
Ha pedig zuhanna, elkapja és ápolja, hogy újból szárnyra kaphasson.
Szánjatok ma rá pár percet, és gondoljátok át,
Ti kivel szárnyaltok együtt! 
Fogalmazzátok meg konkrétan álmaitokat, hogy azok szárnyra kaphassanak!"
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése