2023. április 29.

anyáknapjára


Egyszer, ha már elérhetetlen
távolságban leszek tőled fiam
és vánszorgó lábnyomom is elfújja a szél,
nem hagyva magad körül porszemnyi
emléket sem, mi rólam mesél,
jusson eszedbe gyermekkorod
mosolygó napjai.
Láss magad előtt egy képet,
ahol ketten állunk, te meg én...
Talán hároméves lehettél,
mikor határozott szavakkal mondtad
- szeretlek-
S abban a pillanatban
valami leírhatatlanul jó érzés melengette
lelkemet
Hittem, hogy az életnek,
ennél boldogabb percei nincsenek,
nem lehetnek,
mert, aki így szeret, az soha
nem fájdíthat szíveket.
Emlékszel arra, mikor sírós szemeiddel
esdőn néztél rám
s én féltő mozdulattal hajoltam hozzád,
hogy karomba vegyelek,
mert, ha ölelhettelek,
felszáradtak arcunkról a könnyek
s napfénnyé változtak
az ereszekre lecsorgó, hulló esőcseppek.
Emlékszel, elengedtelek,
mikor szabadságra vágytál.
Repülhettél, mint a szárnyait kitáró sas,
mely, akkor is átszeli a tengert,
ha tajtékzó hullám sodorja...
De az a sas, az a sas, fiam,
a végtelenbe szállva is tudja,
honnan indult el, és hol van
régi otthona...


 

2023. április 24.

hullám


Áramlás előre,

megállás, egy szívdobbanásnyi időtlen pillanat,
és visszahúzódás.
Mint a hullám, a tenger hulláma,
előre és hátra,
hátra és előre
megállás
ritmusa
megtartó
ütem.
Néha azt képzelem, néha azt élem,
olyan vagyok mint a hullám, előre mozdulok, áramlok,
majd megállok és
visszahúzódom.
Áramlás, visszahúzódás,
áramlás, visszahúzódás,
megállás.
Ritmus.
(tulajdonképpen a szívem ritmusa ez, lélegzetem üteme)
Van, hogy megrémít a visszahúzódás, mert azt gondolom, itt a vége, nincs tovább, üresség, örökre így marad...
De tudom, hogy az áramláshoz kell a visszahúzódás,
nélküle nincs hullám.
Tudom, nincs csak előre, előre, előre,
mert kell a megállás, kell a hátra,
hogy legyen hullám
erő.
Áramlás előre, majd visszahúzódás, megállás...
Hullám.
Szívem,
lélegzem,
ez az élet...


 

ma....

 



Három millió hithű, ugyanolyan, mint a komcsi rendszerben volt, csak jobboldalinak nevezi magát,
csak választás útján megtalálta magának a nép egyszerű gyermekét, akit külföldi pénzen kitanítattak, neki adtunk mindent, aztán azt hitte a többség, hogy újra lesz egy igazságos király hazánkban belebújva a keresztény köntösbe. Ez a király se nem igazságos, ez se nem romantikus hős, hanem a korrupció mestere, a magyar suttyó meg nem érti. A többség a mai napig nem érti, nem is fogja érteni azt, hogy egy évszázad harmada elment, sok család és körei sokkal gazdagabbak lettek és ő miért lett szegényebb? Európa egyik mezőgazdasági éléskamrájából, egy harmadosztályú összeszerelő üzemmé vált hazánk, és most készülünk az akkumulátor gyárak projektjére!!! A suttyó semmit nem ért, semminek a jelentését nem érti, nem beszél nyelveket, nincs semmifajta tudása, ismerete, nem tanul semmit, köpködi zsebre dugott kézzel a szotyit a foci meccsen és issza a sört és szavaz! Neki ennyi elég!!!
Ezt kaptuk a negyvenéves szovjeturalomtól! Áll itt ez a tanulatlan, mogorva, szélsőséges, ostoba nép – tisztelet a kivételnek - egy számára teljesen felismerhetetlenné változott világban, retteg mindentől, mert tudatlan, fröcsög, irigykedik mindenkire, mert sem gondolkodni, sem együttműködni, sem tanulni nem tud, és néz csodálkozva-értetlenül, hogy nahát, mi történik itt. Közben Borkaik, Kaleták, Völnerek, Schadl félék, ereszcsatorna bajnok, és a többiek teljes morális mélységbe rángatják az országot, természetesen büntetlenül, mert újra itt van a komcsi rendszer szlogenje: ”a mi kutyánk kölyke vagy”!!! Megérdemli az ország a sorsát: lassan már az egész világ utál minket, a lopás már nem bűn, újra az oroszok a legnagyobb barátunk, mint a komcsi időkben, lehet, hogy visszajön a besúgó rendszer és az ÁVH, csak máshogy fogják hívni. Közben sajnos tönkremegy az ország a suttyó ostobasága, tudatlansága, tájékozatlansága, szélsőséges gondolkodása, értékrend hiánya miatt, az értékesek pedig elhagyják az országot Európa felé a jobb, boldogabb és nyugodtabb élet reményében.
Bizonytalanság, kiszolgáltatottság, félelem, ez a mai Magyarország!!!
20 év alatt az EU-s pénzekből nemhogy felzárkózni nem tudtunk, hanem az EU országok között a sereghajtókká váltunk, egyre jobban eltávolodtunk az európai magas életszínvonaltól és közelítettünk a Kelet szegény régióihoz. Egy olyan országban élünk, ahol a 300 eurós nyugdíjas és a 700 eurós fizetésű emberek tartják hatalmon a kormányt és kiabálják tele az országot, hogy Európa meghalt, V4-ek kifújtak, Amerika ellenség, Putyin és Viktor a király! A suttyó nem lázad fel a nyomora ellen, elég neki az odadobott krumpliszsák, iskoláztatni nem tudja gyermekeit, egészségügyi ellátása nincs, de élteti a hatalmat!
Ma már mindenkit kioktatunk, mindenkit kritizálunk, mindenkivel harcolunk, de közben várjuk az EU-s pénzeket, a segítséget mindenkitől, hátha kihúznak a szarból, közben tehetségeink egy része folyamatosan hagyja el az országot. Jelenleg azt érdemeljük, ami van, mert a suttyók által tehetetlen nemzetté váltunk!!

2023. április 19.

öregségemre


...kedvesem, ha megöregszel, soha ne taníts senkinek, semmit. Még ha biztos is vagy benne, hogy igazad van, akkor sem. Emlékszel, hogy ez egyszer mennyire zavart téged is? Megfogadtad az idősebbek tanácsát?... Ugye, nem?
Ne próbálj segíteni, hacsak nem kérik. Ne erőltesd rá magad senkire. Ne próbáld megvédeni szeretteidet a világ minden szerencsétlenségétől. Csak szeresd őket.
Ne panaszkodj az egészségedre, a szomszédaidra, a kormányodra vagy a nyugdíjadra!
Ne várj gyermeki hálát. Ne feledd: nincsenek hálátlan gyerekek - vannak buta szülők, akik hálát várnak a gyerekeiktől.
Ne mondj olyan kifejezéseket, mint: 'Én a te korodban vagyok... ''A legjobb éveket adtam neked .. ', 'Idősebb vagyok, így jobban tudom... ' Ez elviselhetetlen!
Ha unokáid vannak, ne ragaszkodj ahhoz, hogy a neveden szólítsanak, hiszen a legszebb szó a "Mama".
Ne pazarold az utolsó pénzed anti-aging kezelésekre. Ez olyan mosolyogtató..., hidd el, jobb, ha utazásra költöd a tartalékaid.
Vigyázz a párodra, még akkor is, ha ráncos, gyámoltalan és szeszélyes öregember lesz belőle. Ne felejtsd el, hogy ő is volt fiatal, erős és vidám. És talán ő az egyetlen, akinek most igazán szüksége van rád.
Ne próbálj mindenáron lépést tartani a korral: csak értsd meg az új technológiákat, tanulj folyamatosan valami újat..., és bár vicces kicsit, de csináld azt, amit akarsz. Amíg megteheted!
Ne hibáztasd magad semmiért. Bármi is történt az életeddel vagy a gyerekeid életével, te mindent megtettél, amit tudtál.
Őrizd meg a méltóságod bármilyen helyzetben! Tegyél meg minden tőled telhetőt kedvesem, ez nagyon fontos.
És ne feledd: ha még élsz, akkor valakinek szüksége van rád!




 


 

2023. április 16.

a farkas

 


Van, amikor nagyon nehéz indulatoktól mentes maradni. Akkor különösen, amikor egyszerre három olyan tényező is jelen van, amelyek egyenként is mérhetetlen dühöt, szomorúságot és fájdalmat tudnak ébreszteni: a hatalommal való visszaélés, a következmény-nélküliség és az értelmetlen halál.
A hírek szárazak, közönyösek és olyan apró szeletét ragadják meg a valóságnak, hogy az jelentéktelen piszokká zsugorodik össze.
A valóság az, hogy egy Svájcból útnak indult, hazánkon keresztül vándorló, különösen védett, jeladóval ellátott farkas Magyarországon túl már nem jutott, mert egy vadász gondolt egyet és kivégezte. De ez még csak a valóság nagyon apró szelete.
Az is a valóság, hogy mentálisan sérült, saját felsőbbrendűségi érzését kiélni vágyó, vagy alsóbbrendűségi érzését görcsösen kompenzálni akaró emberek olyan pozícióba juthatnak, hogy mások életéről és haláláról döntenek. Vadász, politikus, kisember, tök mindegy.
Az is a valóság, hogy egy lelketlen gyilkos legfeljebb néhány évig tartó elzárás és az adónkból biztosított ingyen ellátás után újra azt csinálhat, amit akar. Vagy csak fizet egy keveset (mert az élet értékét meg lehet határozni egy méltó pénzösszegben, ugye...), aztán röhögve meséli el a sztorit a haverjainak.
Az is a valóság, hogy az egyenlők közt vannak egyenlőbbek; vannak az ökrök és vannak a jupiterek. Vannak, akiknek mindegy, kin vagy min keresztül vezet az út a pénzhez, az elismeréshez, vagy éppen a pillanatnyi kielégüléshez. Eltipornak bárkit, aki az útjukba kerül, és teszik ezt úgy, hogy pontosan tudják: a seggük védve van. Egy-kettő feláldozhatóvá válik közülük, hogy a többi keze továbbra se legyen kötve.
Az is a valóság, hogy az élet nem attól értékes, hogy mennyire azonos a Tiéddel, hanem önmagában az, legyen az emberé, farkasé, vagy a fűszálé a réten. De ezt csak az érti, aki kidolgozta magából az arroganciát, és betöltötte a helyét bölcsességgel.
Mert az is a valóság, hogy ember emberrel, ember állattal, ember önmagával csak akkor lesz békében, ha nem uralkodni akar, hanem közeledni - tisztelettel.

2023. április 1.


🌸🍀🌸🍀🌸🍀🌸🍀
Beleszakadhat a szíved, sőt, bele is fog, ha folyton csak adsz, és vissza sem kapod a másiktól - figyelmet, a törődést, a szeretetet. Persze, nem azt kell nézni, hogy mit kapsz cserébe, az Élet úgyis visszaadja valahol, de érdemes odafigyelned magadra. Arra, hogy vajon mikor tolod az energiát feleslegesen, és mikor van az, hogy már figyelmet sem kapsz? Csináld csak, de egyszer azon kapod majd magad, hogy szép lassan elfogysz. Adnál, de nincs miből. Mosolyognál, de nem őszinte. Olyankor kell átgondolnod: vajon kiknek adtál pillanatot?
Ugyan ki volt az, aki értékelte, becsülte, mert nem kell több.
A kérdés csak az, hogy mikor veszed észre, hogy a másikat valójában nem is érdekled, és mikor képzeled azt ennek ellenére is, hogy ez nincs így.
Mert van, amikor olyanoknak adsz energiát, akik valójában magasról tesznek rád és a mosolyaidra. Te vajon kire szánod a napjaidat, a pillanatokat?
Gondold meg.
Érték.


 

 



🌷🌿🌷🌿🌷🌿🌷🌿🌷🌿
🌿Nem szeretem, hogy a húsvét is veszni látszik az emberek életéből.
Nálunk is változott.
Egyrészt felnőttek már a gyerekeim,nélkülük nem ugyanaz.
Másrészt elvesztette a varázsát.
Sajnos éppen úgy,mint a többi ünnepünk.
A városban mint népszokás szinte tejesen eltűnt.
Talán falun,talán kisebb közösségekben még jelen lehet.
Gyerekkoromban húsvétkor ünneplőbe öltöztünk.
Akkor vehettem fel először a tavaszi új cipőt és kaptam új szalagot a hajfonatomba.
Tojást festettünk,vártuk a locsolókat. Jöttek is szép számmal.
Még 10-15 évvel ezelőtt is éltek a szokások.
Ma azt sem tudják,mi az a tojásfa.
Nem járnak locsolkodni a barátok, az osztálytársak,mert az olyan égő....
Lassan olyan sivár lesz a világunk,mint maga az ember.
Tartom a szokásokat,színesítik az életet.
Szeretem,amikor elkészül egy tojás.
Szeretem,hogy kíváncsi vagyok,tudok-e még szebbet?
Szeretem a sonka illatát.
Szeretem a zöld csütörtököt,a nagypénteki halat.
Szeretem a nagyszombati vacsorát .
Szeretem a beiglit és a zserbót.
Szeretem,hogy a lakás ragyog, beengedve a tavaszi szellő illatát.
...és szeretem a locsolókat is ...
...ez a Nyúl is jön, elmegy...vajon visszajön,
vajon fontos lesz még valakinek?