Azt kérdezed mire vittem?
Az emberek mindig ezt kérdezik, mert így ítélkeznek.
Közöd ugyan nincs hozzá, mert nem vagy, nem voltál része az életemnek , de válaszolok.
Nem vittem semmire.
Nem lettem sztár ügyvéd, nem lettem élsportoló vagy híres akárki.
De egész életemben öröm volt a munka, ami sosem volt könnyű, de minden pillanatát élveztem.
Ami azt illeti, az emberek egyszerű életét élem.
Sokáig vittem a lelkem minden terhét.
Vittem a sérüléseim, vittem a sebeket és vittem a hitet is, hogy van gyógyulás és van út a kilátástalanság legsötétebb órában is.
Vittem az elszenvedett traumákat.
Az enyémeket, a családomét, a nagyanyámét és az őseimét.
Amikor kellett emberekét, akiknek nem volt erejük vinni a sajátjukat és olyanokét is, akik velem vitették, én meg nem tudtam nemet mondani.
Vittem a bántásokat, vittem a betegséget és vittem néha olyan fájdalmakat is, amiket nem értettem, hogy miért az enyémek.
Majd egy nap felébredtem.
Rájöttem, hogy nem kell vinni a más terhét, de lehet.
Nem áldozat.
Lehet vinni a saját terhem , ami feladat.
Lehet vinni a múltat, mert ott van a gyökerünk.
És lehet vinni lelkemben a világ összes szépségét.
A fákat, a szél zúgását, a frissen szedett gyümölcs zamatát, a halkan szitaló eső nyugalmát.
A barátaim nevetését, a családom békéjét, a szerelmet, ami ha fájt is, csoda volt.
Gyermekek szemében a tisztaságot, idős emberek tekintetében a bölcsességet.
Tanulom vinni magamban a világot minden rezdülésével.
Mert elbírom.
Gondolhatod ,hogy sikertelen életet élek.
Gondolhatsz bármit, de tudd, hogy nincs közöd hozzá.
Az én sikerem, hogy élhetek, fejlődhetek, elbukhatok,
Aztán újra kezdhetem, és lehetek még jobb ember.
Van ki szeret és vannak, akik engedik, hogy szeressem.
Amikor elcsitul bennem a világ zaja és pillanatokra béke lesz,
nekem ez tökéletesen elég.
Néha úgy érzem, hátamon hordom az egész világot.
Néha nagyon nehezen értek meg másokat.
Néha nem tudom elviselni mások gonoszságát.
Néha ölelésre vágyom, mint mások.
Néha...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése