Tiszteletben tartom mindenki hitét, de nem az én világom a vallás. Túl leegyszerűsítő. Túl "sima". Semmi dolgod nincs, csak higgy, a többit majd "valaki" más megoldja.

Adja-elveszi..."Ő tudja."

Fogadd el.

Ez nekem soha nem ment. Persze, sajnálom kicsit (magam), mert milyen egyszerű is lenne. Dőlj hátra, élvezd az utazást. Ez az élet(ed).

De, az élet - különösen a mai világ nagyon nem egyszerű. Már nem hívő, hanem aktív, cselekvő, gondolkodó embert kíván.

Abban pedig végképp nem hiszek, riaszt, sőt taszít is, ha mindez a politikában köszön vissza.

A messiás.

Persze, látom, hogy sokak szerint mégis.

Akarják, hogy legyenek.

Azt, hogy jön majd valaki/bárki, akár eddigi kirablóik cinikus, gátlásmtalan, lopott milliárdokban tobzódó szűk elitjéből is.

De, nem jön.

Küldik.

Nem küldetése van, hanem feladata.

Ezért persze nem azok a hibásak, akik, mint utolsó szalmaszálban kapaszkodnak immár a sokadik, távolról, torzított üvegen talán messiásnak látszó vágyálomhoz.

Nem az a baj ha valakiről azt rebesgetik, hogy ő a messiás.

Az a katasztrófa, ha az a "valaki" reggelente öntelten belenéz a tükörbe, és már önmaga is elhiszi, hogy tud vízen járni!

Mindig is tudott, nem pedig az ország kirablóinak legszűkebb elitjének napfényes, kaviáros-pezsgős életét élte még januárban is.

Innen válik hátborzongatóvá a.... politika.